Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

Művész adatlap

Művész neve: Duray Tibor
Születési idő: 1912
Születési hely: Budapest
Halálozási idő: 1988
Halálozási hely: Budapest

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő, grafikus, éremművész. Művészeti tanulmányait 1933-1936 között Aba-Novák szabadiskolájában végezte. Gadányi Jenőt is mesterei közé sorolja. 1937-1938-ban Itáliába, 1943-44-ben Erdélyben, 1947-48-ban Franciaországban dolgozott ösztöndíjasként. A '30-as évek második felében a szolnoki művésztelepen működött. 1934 óta kiállító művész. Az Ernst Múzeumban, a Műcsarnokban, a Fényes Adolf Teremben, a Fókusz Galériában, a Rózsa Miklós Szalonban, a Csók Galériában, Győrött, Hódmezővásárhelyen, Székesfehérvárott, Pápán, Hatvanban, Veszprémben, Szerencsen mutatkozott be önálló tárlattal. 1934-től rendszeresen szerepelt a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonja bemutatóin, 1940-től a KUT kiállításain, az Ernst Múzeum, a Műcsarnok, a Magyar Nemzeti Galéria koll. tárlatain, több vidéki városban, 1938-ban, 1963-ban Rómában, 1947-ben pedig Párizsban. 1949-52 között a budapesti Iparművészeti Főiskola tanáraként működött. Sgraffitókat és színes üvegablakokat készített számos középületbe. Díjak: a Szinyei Társaság grafikai díja; Munkácsy-díj; a hatvani I. Portrébiennále aranydiplomája; B. Bíró Henrik-díj; Wolfner Gyula-díj; a II. soproni Országos Éremművészeti Biennálén a Képcsarnok díja; Sopron város Tanácsa Civitas Fidelissima díja. A '30-as évek közepén portrékat és szegény emberek életét megörökítő festményeket alkotott. Korai alkotásait lírai realizmus jellemezte. A '40-es években művészetében egyre erőteljesebbé vált az általános érvényű mondanivaló, az expresszív, a drámai erejű, tömör kifejezésmód. Az 1960-as évek második felétől alkotta törekvéseit összegző, monumentális táblaképeit, üvegablakait. Több munkája került a Magyar Nemzeti Galériába, a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a székesfehérvári István Király Múzeumba, a pécsi Janus Pannonius Múzeumba és a szolnoki Damjanich Múzeumba. (MÉ, H. L.: Műv. 1983/1. Ladányi József adatközlése nyomán)

Magyar festők és grafikusok adattára

Művészi tanulmányait 1933-1936-ban Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában végezte. 1937-1938 között Olaszországban, 1947-1948-ban Franciaországban dolgozott ösztöndíjasként. 1936 óta kiállító művész. Itthon az Ernst Múzeumban (1939, 1962), a Fócus Galériában (1947), a Rózsa Miklós Szalonban (1948), a Fényes Adolf Teremben (1953), a Csók Galériában (1955) és Székesfehérvárott (1965), külföldön Rómában (1938, 1963) és Párizsban (1947) mutatkozott be önálló tárlattal. 1949-1952 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1949-1952 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1946-ban Szinyei grafikai díjat, 1969-ben Munkácsy-díjat kapott. Nem a látvány, hanem a lélek látomásai érdeklik, ezek kifejezésére gyakran a valóság szimbólummá fokozott elemeit használja föl. Érdeklődése kiterjed a grafika, az üvegfestészet és az éremművészet felé is. Irod.: Kratochwill Mimi: Duray Tibor. Bp. 1982.; Heitler László: Képek és érmek. Tájékozódási kísérlet Duray Tibor művészetében. Művészet, 1983. 1. P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő, grafikus, éremművész. Művészeti tanulmányait 1933-1936 k. Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában végezte. Gadányi Jenőt is mesterei közé sorolja. 1937-38-ban Olaszországban, 1947-48-ban Franciaországban dolgozott ösztöndíjasként. 1936 óta kiállító művész. Az Ernst Múzeumban (1939, 1962), a Műcsarnokban, a Fócus Galériában, a Rózsa Miklós Szalonban, a Fényes Adolf Teremben, a Csók Galériában, Székesfehérvárott, Rómában (1938, 1963) és Párizsban (1947) mutatkozott be önálló tárlattal. 1949-1952 k. a fővárosi Iparművészeti Főiskola tanára volt. Sgraffitókat, színes üvegablakokat készített több középületbe. 1936-ban Szinyei grafikai-díjjal, 1969-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták. Arany diplomát kapott a hatvani I. Potrébiennálén. Ezen kívül számos kitüntetéssel jutalmazták festészeti és plasztikai tevékenységét. Művészetében nem a látvány, hanem a lélek látomásai érdeklik, ezek kifejezésére gyakran a valóság szimbólummá fokozott elemeit használja fel. (MÉ, H. L.: Műv.-1983/1)

Művészeti lexikon I-IV.

Festő, grafikus, szobrász. Aba-Novák Vilmos festőiskolájában tanult. 1937-38-ban Olaszországban ösztöndíjas volt. 1947-48-ban Párizsban dolgozott. Több önálló kiállítást rendezett, legutóbb 1961-ben az Ernst Múzeumban. - Pályájának első szakaszában portrék mellett munkások, szegényemberek életét örökítette meg festményein, már ekkor megmutatkozott a monumentális felfogásra és a szimbólummá fokozásra való törekvése is (Don Quijote, 1944; Halászlány, 1948). Az 50-es években elsősorban érméket és grafikákat készített. Az 1956 után festett képein visszatért az 50-es évek előtti stílusához.<br /> Szerdahelyi István

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek

1933-1936 között Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában tanult, majd Olaszországban és Franciaországban dolgozott ösztöndíjasként. 1936 óta kiállító művész, itthon az Ernst Múzeumban (1939, 1962), a Focus Galériában (1947), a Rózsa Miklós Szalonban (1948), a Fényes Adolf Teremben (1953), a Csók Galériában (1955), Székesfehérvárott (1965) és a Műcsarnokban (1982) , külföldön Rómában (1938, 1963) és Párizsban (1947) mutatkozott be önálló tárlattal. Az ötvenes években az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1946-ban Szinyei grafikai díjat, 1969-ben Munkácsy-díjat kapott. - Monumentális beállítottságú, mélyen humánus művészetét a világ és a lét alapkérdései, napjaink veszedelmei foglalkoztatják, de mindig úgy, ahogyan önmagán át érkeznek hozzá, a maga vágyai és féltései tükrében. A lélek látomásai érdeklik, ezek kifejezésére gyakran a valóság szimbólummá fokozott elemeit használja fel. Érdeklődése kiterjed a grafika, az üvegfestészet és az érmészet felé is.