Regisegkereskedes.hu+(3630)1999-441

Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar volt a mestere. Ezt követően Liptó- és Gyergyószentmiklósra került rajztanárnak, majd Szakolcán és Körmöcbányán tevékenykedett. 1920-ban került vissza szülővárosába, ahol fontos szerepet töltött be a város művészeti életében. Az itteni főreáliskolában, majd a Széchenyi István Gyakorló Gimnáziumban tanított. 1926-ban és 1937-ban Párizsban, 1931-ben Berlinben járt tanulmányúton. A '20-as években szoros barátság, elvi és szakmai kapcsolat fűzte a Bauhaus alkotócsoportjához, különösen a Pécsről elkerült Breuer Marcellhoz és Forbát Alfrédhoz. Hatásukra művein az impresszionista szemlélet helyett a szerkesztett tárgyiasság, zárt rend vált uralkodóvá. 1941-ban Szegedre költözött, majd Budapesten dolgozott, 1967-ben ismét visszatért Pécsre. Különböző tárlatokon szerepelt, és mint az UME tagja, fővárosi és külföldi kiállításokon is részt vett műveivel (Nemzeti Szalon, Ernst Múzeum, stb.) Pályája elején Gábor Jenő kiemelt figyelmet szentelt az emberi testnek, a tájábrázolásnak, számos aktkompozíciót, pécsi, városkörnyéki tájképeket festett, térben álló, szögletesen v. gömbölydeden megmintázott figurái expresszív-kubisztikus jellegűek. Berlini útját követően, a Bauhaus hatását konstruktív kollázs-sorozata mutatja; franciaországi útjainak hatására már itthon festett expresszív fogalmazásmódú, harsogó színvilágú képek utalnak. Az 1930-as években festészetében szürreális hatás is érvényesült. Míg a '20-as években a figurálistól az elvont-konstruktív irányba haladt, a '30-as években főleg sokalakos kompozíciókat, ünnepélyes emberábrázolásokat festett. A munkások élete mellett foglalkoztatta a cirkusz világa, a sport, a zene és az emberi test szépsége. Lefokozott színekre hangolt kompozíciói statikusak és szerkesztettek, a színnel szemben a munkák dekoratív vonalritmusa játszik elsődleges szerepet. Szegedi évei alatt festői előadásmódja oldottabb, fellazultabb lett, majd a '20-as években kialakult festői világához visszakanyarodva nonfiguratív akvarellsorozattal zárta le a számára művészileg zsákutcának bizonyult kor szakát. 1955 után, kapcsolódva Martyn Ferenc festészetéhez, kizárólag az elvont kifejezésmód lehetőségeit kutatta. 1971-ben gyűjteményes kiállítást rendezett munkáiból a pécsi Janus Pannonius Múzeum, 1993-ban a Műgyűjtők Galériája. Díjak: a Kult. Min. freskópályázatának II. díja, Munkásábrázolás I. díj. Alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (H.É.: Műv. 1967/5, 1968/11, KMML, R.F.: Műv. 1973/9, P.G.: Műv. 1994/1)

Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar volt a mestere. Ezt követően Liptó- és Gyergyószentmiklósra került rajztanárnak. 1920-ban került vissza Pécsre és itt fontos szerepet töltött be a város művészeti életében. Az itteni Reálgimnáziumban tanított. 1926-1927-ben Párizsban járt tanulmányúton. Párizs után színei harsogóvá, kompozíciói zsúfolttá váltak. Német Bauhaus és francia expresszionista, kubista hatások érződtek kész alkotásain. Az 1930-as években szoros barátság, elvi és szakmai kapcsolat fűzte a Bauhaus alkotócsoportjához, különösen a Pécsről elkerült Breuer Marcellhoz és Forbát Alfrédhoz. Hatásukra művein az impresszionista szemlélet helyett a szerkesztett tárgyiasság, zárt rend vált uralkodóvá. 1941-ben Szegedre költözött, majd Budapesten dolgozott, 1967-ben pedig ismét visszatért Pécsre. 1940-60 között több figurális kompozíciót festett. Tárlatokon szerepelt és mint az UME tagja, budapesti és külföldi bemutatókon is részt vett műveivel (Nemzeti Szalon, Ernst Múzeum, stb.). Élete utolsó szakaszában csaknem kizárólag a nonfiguratív képalkotás érdekelte. Kisméretű akvarelleken és nagyobbméretű vásznakon összegezte az európai modern törekvések tapasztalatát. (H.É.: Műv.--1967/5, 1968/11, R.F.: Műv.-1973/9)

A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál tanult. Pécsről a haladó művészek egész sora rajzott ki századunk első harmadából. A sor eleje Gábor Jenő. 1919-ben került vissza Pécsre és fontos szerepet vállalt a város képzőművészeti életében. 1939-ben a Nemzeti Szalonban, 1959-ben az Ernst Múzeumban állított ki. Nagy gyűjteményes emlékkiállítását 1971-ben Pécsett rendezték meg. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - Irod.: Romváry Ferenc: Modern magyar képtár. Pécs 1981

Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál tanult (1911-15). Munkái figurális kompozíciók, valamint akttanulmányok. Pécsett élt.