Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.

Közel-kelet térkép 1943 II. Bécsi döntés

Termék kód: [0V452/X319]

5.000 Ft
e-mail ajánlás
Régi, szép állapotú hajtogatott, színes papír térkép, litográfia.

Feliratok:
A KÖZEL-KELET

FELELŐS KIADÓ: ELEK ISTVÁN ERNŐ
LITH. KLÖSZ GYÖRGY ÉS FIA TÉRKÉPÉSZETI INTÉZET BUDAPEST
KÓKAI LAJOS KIADÁS BUDAPEST IV. KAMERMAYER KÁROLY UTCA

ORSZÁGHATÁROK ÉS HASONLÓ JELLEGŰ KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK 1943 JÚNIUS 1-ÉN

Feltüntetésre került:
- országhatárok
- tartományok, országrészek határa
- fontosabb vasút
- fontosabb út
- olajvezeték




0.08 kg

Mérete kinyitva: 79 x 118.5 cm Mérete összehajtva: 20 x 29.5 cm

Bécsi döntések
Az ellenőrzésre váró változtatások is láthatóak az oldalonrészletek megjelenítése/elrejtése
[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a változatban sablon- vagy fájlváltoztatások várnak ellenőrzésre. A közzétett változat ekkor volt ellenőrizve2017. augusztus 25.
Jump to navigationJump to search
kinyitMagyarország a második világháborúban

bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit. Míg Ciano főleg a magyar érdekeket képviselte, addig Ribbentrop a szlovák és román érdekek mellé állt, Hitler utasítására.[1] A bécsi döntések révén, 1938-ban és 1940-ben Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától illetve Romániától. A második világháborút lezáró párizsi békeszerződések aztán e döntéseket 1947-ben semmisnek nyilvánították, a visszacsatolt területek pedig újra Csehszlovákiához és Romániához kerültek.

Mivel a két nagyhatalom döntését nem előzte meg írásbeli kompromisszum az érintett felek között, gyakran nem választottbíráskodásnak, hanem politikai arbitrázsnak tekintik azt. Sajátosság még, hogy a döntéshez nem kapcsolódik indokolás, erre az eljárásra (ex aequo et bono) azonban hiányzott a kifejezett felhatalmazás a vitában lévő államoktól.[1]

Tartalomjegyzék

  • 1Előzmények
  • 2Az első bécsi döntés
  • 3Kárpátalja visszafoglalása
  • 4A második bécsi döntés
  • 5További magyar területi revíziók
  • 6Társadalmi fogadtatás
  • 7Viták a bécsi döntések megítéléséről
    • 7.1A maga korában
    • 7.2A II. világháború után
  • 8Kapcsolódó szócikkek
  • 9Jegyzetek
  • 10Szakirodalom

 Előzmények[szerkesztés]

A magyar politika nem törődött bele az 1920június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a két világháború között a magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az elszakított területek visszaszerzése volt.

revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetőség, hogy a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerződés felülvizsgálatát – a Saar-vidék népszavazás általi (több mint 90% szavazott a Németországhoz való visszatérésre) visszaszerzése (1935január 13.), 1936-ban a Rajna-vidék remilitarizálása –, majd agresszív terjeszkedésbe fogott, kezdetben a többi nagyhatalom háborút kerülő vagy halogató politikája miatt ellenállás nélkül – Ausztria bekebelezése (Anschluss1938március 12.) és a müncheni egyezmény(1938. szeptember 29.) alapján a Szudéta-vidék megszállása (1938. október 10.). Az így átalakult helyzet lényegében azt jelentett, hogy Franciaország és Nagy-Britannia feladta kelet-európai ambícióit.

Mindkét bécsi döntést Németország és Olaszország (tengelyhatalmak) képviselői hozták a bécsi Belvedere palotában. A békeidőben született első bécsi döntést az európai nagyhatalmak (beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot) ekkor még nemzetközi jogi érvényűnek ismerték el, a II. világháború folyamán azonban megváltoztatták álláspontjukat.

 Az első bécsi döntés[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Első bécsi döntés
Az első bécsi döntés nyomán végrehajtott területváltozások
Kassa 1938-ban, az első bécsi döntés után
Horthy Miklós által vezetett magyar küldöttség Hitler meghívására látogatott Berlinbe, ahol 1938. augusztus 20. és 26. között zajlottak az egyeztetések

Horthy 1938. augusztus 2026. között ImrédyKánya Kálmán és Rátz Jenő honvédelmi miniszter kíséretében Hitler meghívására Berlinbe látogatott. A megbeszélésen Hitler szerette volna elérni, hogy Magyarország kezdeményezze Csehszlovákia megtámadását. Ez alapot teremthetett volna Hitler számára egész Csehország bekebelezéséhez. A magyar közreműködés áraként egész Szlovákiát és Kárpátalját (vagyis Csehszlovákia teljes trianoni szerzeményét) ajánlotta fel Horthynak. A magyar küldöttség a nemzetközi viszonyokat alkalmatlannak tartotta erre, s félt, hogy egy ilyen akció európai méretű konfliktust robbantana ki, amelyben Magyarországnak kellene vállalnia az agresszor szerepét.[2]

A szeptember 29-ei müncheni egyezmény záradékába olasz javaslatra belevették, hogy Csehszlovákiának Lengyelországgal és Magyarországgal fennálló területi vitáit is rendeznie kell. 1938. október 9-13. között került sor a magyar–csehszlovák tárgyalásokra Észak-Komáromban, ahol Magyarországot Kánya Kálmán külügy- és Teleki Pál oktatásügyi miniszter képviselte.[3] Kölcsönös megállapodás híján a tárgyalások végeztével a két ország (1938. október 29-én) a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmak döntőbíráskodását kérte. Mivel Nagy-Britannia és Franciaország érdektelenségre hivatkozva kivonta magát a döntéshozatalból, a döntőbírók Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterek voltak.

Az első bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg.

Magyarország a trianoni békeszerződéssel elvett területeiből visszakapott mintegy 12 ezer km²-t, az akkor már autonóm Szlovákia déli és Kárpátalja délnyugati sávját a magyar határ mentén, ÉrsekújvárralKassávalUngvárralBeregszásszal és Munkáccsal. Nem szerezte meg Magyarország viszont az általa követelt Pozsonyt és Nyitrát. A Harmadik Birodalom része lett ugyanakkor a német többségű Pozsonyligetfalu és Dévény. Az átadott területen az 1941-es magyar népszámlálás1 millió 62 ezer lakost talált, közülük 84% volt a magyarok aránya és mintegy 10% a szlovákoké. Az 1930-as – vitatott hitelességű – csehszlovák népszámlálás szerint a magyarok aránya itt 57% volt. A két adat eltérését azonban nem csupán az adatfelvételek és az adatközlések módszertani különbsége magyarázza, mivel a határváltozást népességmozgás is követte.

85 ezer szlovák került át a magyar oldalra és mintegy 67 ezer magyar maradt a szlovák oldalon. Emellett a Szlovákiánál maradt 89 000 főnyi zsidóktöbbsége is magyar anyanyelvűnek vallotta magát.

A békeidőben született első bécsi döntést az európai nagyhatalmak (beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot) ekkor még nemzetközi jogi érvényűnek ismerték el, csak a második világháború folyamán változtatták meg álláspontjukat.

Az első bécsi döntést követően a nagyhatalmak és a két kormány kiküldötteiből álló határmegállapító bizottság véglegesítette az országhatárt, aminek következtében mintegy két tucat falu cserélt gazdát a döntőbíróság által megállapítottakhoz képest.

Magyar területi revíziók, 1938–41
Adatok forrásaVisszakapott országrészTerület (km²)Népesség (fő)MagyarokSzlovákok
száma (fő)aránya (%)száma (fő)aránya (%)
Csehszlovák népszámlálás (1930) Felvidék déli része 11 927 852 332 506 208 59 290 107 34
Magyar népszámlálás (1941) 869 299 751 944 84,1 85 392 9,8

 Kárpátalja visszafoglalása[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Kárpátalja visszafoglalása

4 hónappal a döntés után, miután 1939március 14-én a Tiso vezette Szlovákia önállóvá vált és másnap Hitler bevonult Prágába létrehozva a Cseh–Morva Protektorátust, Magyarország március 1518. között megszállta Kárpátalja fennmaradó, saját önállóságát - a bomlasztó szándékú orosz hátszéllel - március 14–15-én Ruszinföld néven kikiáltó részét is, majd háborút kezdett Szlovákiával, hogy annak trianon óta immár húszéves keleti határát az magyar érdekek szempontjából kedvezőbb, eredeti vonalon véglegesítse.

 A második bécsi döntés[szerkesztés]

A második bécsi döntés nyomán létrejött területváltozás (sárgával jelölve)
Searchtool right.svg Bővebben: Második bécsi döntés
Fájl:Horthy Miklós (1).jpg
Horthy bevonulása Szatmárnémetibe 1940. szeptember 5-én
Magyarország etnikai térképe (1941)

Miután a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940augusztus 16