Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

Művész adatlap

Művész neve: Csizmazia Kálmán
Születési idő: 1904
Születési hely: Kürtös

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. Tanulmányait Aradon és Besztercebányán kezdte, ahol Skuteczky Döme biztatta, hogy festőpályára lépjen. 1923-27 között a kecskeméti művésztelepen dolgozott Révész Imre irányításával. 1927-ben felvételt nyert a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Glatz Oszkár tanítványa volt. A tájfestés mellett, az emberábrázolás is foglalkoztatta. 1932-70 között Szegeden hat ízben volt önálló kiállítása, de akvarelljeivel bemutatkozott az ország több városában, valamint a fővárosban is. Számos alkotása a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került. (SzZ-SzK)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő. Tanulmányait Aradon és Besztercebányán kezdte, ahol Skuteczky Döme biztatta, hogy festőpályára lépjen. 1923-27 k. a kecskeméti művésztelepen képezte magát, Révész Imre irányításával. 1927-ben felvételt nyert a bp.-i Képzőművészeti Főiskolára, ahol Glatz Oszkár tanítványa volt. A tájfestés mellett, az emberábrázolás is foglalkoztatta. 1932-70 k. Szegeden hat ízben volt önálló kiállítása, de akvarelljeivel bemutatkozott az ország több városában, valamint a fővárosban is. Számos alkotása a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került. (SzZ-SzK)

Magyar festők és grafikusok adattára

Iskoláit Aradon és Besztercebányán kezdte, ahol Skuteczky Döme biztatta, hogy festőpályára lépjen. Első mestere Révész Imre volt, aki mellett a kecskeméti művésztelepen 1923-27-ig tanult. Révész Imre nevelte rá, hogy megszeresse és lefesse az Alföld táji szépségeit. 1927-ben került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Glatz Oszkár növendéke lett. A tájfestés mellett, az emberábrázolás is foglalkoztatta. Szegeden 1932-70-ig hat ízben volt önálló kiállítása, de akvarelljeivel bemutatkozott Makón (1933), Budapesten (1940) is. Festményei közül számos a Móra Ferenc Múzeumba került. <br /> Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975.