Kategóriák

paypal

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Óvja környezetét, kérjen újrahasznosított csomagolást!

További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.

Antik BAD ISCHL fújt szakított plombált üveg

Termék kód: [0H512/UZ-N]

45.000 Ft
e-mail ajánlás
Antik ritkaság, különlegesség az 1800-as évek második feléből!

Parafadugóval, pecsétviasszal lezárt antik fújt, szakított üveg telis-tele zárvány levegő buborékokkal.

A vastagfalú, talpas üvegben palackozott levegő található.
Az üvegen papírcímke, rajta felirat:
EREDETI BAD ISCHL LEVEGŐ
STOLZ FIVÉREK
CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI UDVARI SZÁLLÍTÓ
1.503 kg
37 cm
15 cm

Bad Ischl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bad Ischl
Austria august2010 0218.jpg
Bad Ischl címere
Bad Ischl címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Kerület Gmunden
Polgármester Hannes Heide
Irányítószám 4820
Körzethívószám 06132
Forgalmi rendszám GM
Testvérvárosok
[kinyit]Lista
Népesség
Teljes népesség 14 058 fő (2010. jan 1.)+/-
Népsűrűség 86 fő/km²[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 468 m
Terület 162,85 km²
Időzóna CETUTC+1
Elhelyezkedése
Bad Ischl (Ausztria)
Bad Ischl
Bad Ischl
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 42′ 46″k. h. 13° 37′ 10″Koordinátáké. sz. 47° 42′ 46″, k. h. 13° 37′ 10″osm térkép ▼
Bad Ischl weboldala
Commons
Wikimédia Commons tartalmaz Bad Ischl témájú médiaállományokat.

Bad Ischl nemzetközi jelentőségű üdülőváros Ausztriában.

Fekvése[szerkesztés]

Bad Ischl Felső-Ausztria és Salzburg tartomány határán, Felső-Ausztria déli részén, Salzkammergut központjában 468 m magasan fekszik alpesi környezetben. Észak-déli kiterjedése 19,6 km, kelet-nyugati 17,8 km, a településterület 162,85 km², melynek 71,9%-a erdős, 7,9%-a mezőgazdaságilag hasznosítható.

Városrészei: Ahorn, Bad Ischl, Haiden, Jainzen, Kaltenbach, Lauffen, Lindau, Pfandl, Perneck, Reiterndorf, Rettenbach, külső területek: Eck, Hinterstein, Kößlbach, Kreutern, Mitterweißenbach, Ramsau, Roith, Steinbruch, Steinfeld, Sulzbach.

Történelem[szerkesztés]

A prehisztorikus Hallstatt- és La Tène-kulturák idején is lakták. I. e. 15-ben a Római Birodalom része lett (Noricum provincia). Egy Mithrász-fogadalmi tábla 170 utánról római vámállomás jelenlétére utal.

A vidék sokat szenvedett a magyar kalandozások idején. Ezt követően a Babenbergek, majd a salzburgi hercegérsekek birtokába került a 12. század folyamán, az ezt követő gazdasági fejlődés motorja a sóbányászat lett, a kitermelés tulajdonjoga a későbbiekben sok viszály forrása volt. Első írásos említését 1262-ből ismerjük, Iselen néven.

III. Frigyes császár emelte a települést vásárváros rangjára 1466-ban. A Salzkammergut név első említése oklevélben 1656-ban. Érdekesség, hogy az ellenreformáció idején a helyi (Salzburg környéki) protestánsok Erdélybe és Magyarországra települtek ki. Ischl város 1906-ban vette fel a „Bad” (fürdő) előnevet, 1920-tól hivatalosan is fürdőváros, de városi rangot csak 1940-ben kapott. A második világháború végén amerikai megszállási zónába került, az amerikai katonai hatóságok területén DP-tábort létesítettek.

Fürdővárosként[szerkesztés]

Bad Ischl a 19. század közepén

1821-ben Dr. Franz Wirer bécsi orvos számolt be helyi kúraeredményeiről, ennek nyomán az első mintegy 40 gyógyulni vágyó 1822-ben érkezett, a következő évben, amely az ischli gyógyfürdő tulajdonképpeni alapítási éve, a betegek száma megduplázódott, és a helység gyorsan európai hírűvé lett. Ez nem kevéssé annak volt köszönhető, hogy a vendégek soraiban olyanok is megfordultak, mint Metternich ésRudolf trónörökös, vagy Ferenc Károly főherceg és felesége, Zsófia főhercegné, Ferenc József szülei. Az 1827/1828-as szezonban nyílt az első hotel (Gasthof zur Post), mely egyben Salzkammergut első szállodája is volt.

A fürdőváros fénykorát 1849 és 1914 között élte, mint Ferenc József hivatalos nyári rezidenciája, sőt Erzsébet hercegnővel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a Seeauerhaus-ban (ma múzeum), és a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték. Különösen zenei kiválóságok kedvelték az üdülővárost, mint Anton BrucknerJohann StraussJohannes Brahms és Lehár Ferenc, sokuk villát is vásárolt vagy építettett, Lehár például 1912-ben, sőt, mint Lehár (1948-ban) vagy Oskar Strauß itt is fejezte be az életét, és ide temetkezett.

Forrás: www.wikipedia.hu