Kategóriák
További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot.
Ispánky József : M. Kir. Budapest Székesfőváros Katonai Parancsnokság bronz díj érem 1939
Termék kód: [2B155/FSZ]
e-mail ajánlás
Egyik oldalon érdekes, két kutyát fogó, elkapó férfi plasztikus alakja látható.
Körben felirat:
M. KIR. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KATONAI PARANCSNOKSÁG
Jelzés:
ISPÁNKY
Hátoldalán egy klasszikus görög női alak, győzelem, diadal, siker, dicsőség allegorikus megjelenítése látható.
Jelzés:
ISPÁNKY
Ispánki József
Ispánki József (Budapest, 1906. március 16. – Budapest, 1992. november 3.) éremművész, szobrász.
Családja és származása
Egy kispolgári családban született.Apja Ispánki János (1880–1947), honvéd törzsőrmester, kaposvári vámőr, anyja Molnár Teréz. Az apai nagyszülei Ispánki György (1827–1896), mernyei takács és Szabó Julianna voltak.
Életpályája
1923 - 1927 az Iparművészeti Iskola, majd 1927 - 1930 között Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei Mátrai Lajos, Simai Imre és Szentgyörgyi István voltak. 1931 és 1933 között római ösztöndíjas, majd utána 1935-ig tanársegéd volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1930-tól kiállító művész; rendszeresen részt vett az országos tárlatokon.
Művészi stílusának kialakulásában döntő szerepet játszottak a római ösztöndíjas évek, a klasszikus művészet tanulmányozása. Stílusát tömbszerűség, a tiszta kontúrok hangsúlyozása, görögös, ideálisan szép alakjait plasztikusság jellemzi. Visszatérő szobrászi problémaként megfogalmazott lovas kompozícióiban különösen jól érvényesül nemes archaizmusa. Egész szobrászi működését ez a stílusfelfogás határozza meg, imponálóan egységes ouvre-t teremtve, melynek két hangsúlyos vonulata az éremművészet és a monumentális szobrászat. Éremművészetének kiemelkedő korszakai az 1935-1940 közötti és a 80-as évek. Éremstílusára a műfaj hagyománytisztelete jellemző, de ezt egyéni felfogásán belül, erőteljes plasztikai nyelven, közérthető szimbolikával érvényesíti. Portréiban az ábrázolt személy karakterét tükrözi. A 8 festő 8 szobrász kiállító csoport tagjaként nemzeti hangvételű, de a klasszikus hagyományokat őrző új monumentális szobrászat megteremtésén munkálkodott. Sikeres pályakezdését a háború után nem követte hasonló folytatás, feladatait főként a kétezrelékes megbízatásokból nyerte.
Forrás: wikipédia